Gullit egy holland kiscsapatban, a Baluw-Wit-ben kezdte pályafutását, ahol egyébként csapattársa volt Frank Rijkaard. Hamar felfigyeltek mindkettőjükre, s elvitte őket DWS nevű utánpótlás klub. Ezután akkor vált ketté karrierjük, amikor Gullit megkötötte első profi szerződését a Haarlem csapatával. Az ott eltöltött 3 év alatt lőtt 32 góljával felfigyelt rá a Feyenoord, s szerződtette. A rotterdamiak sem csalódtak benne, átlaga egy középpályástól figyelemre méltó: kevesebb, mint 3 mérkőzésenként rúgott egy gólt. A Másik holland óriás csapat, a PSV Eindhovennél is játszott, míg az AC Milanhoz nem szerződött. Ott aztán újra együtt játszhatott Rijkaarddal, s nagyszerű középpályát alkottak ketten. 1993-ban a Sampdoriához került, majd pár mérkőzés erejéig újra a Milanban játszott. Még egy szezon lehúzott a Sampdoriánál. Nagyszerű hollandiai és olaszországi pályafutása után igazolt Angliába. Glenn Hoddle menedzser csábította a Chelsea-hez, ahol pályafutása utolsó 3 évét lehúzta. A Chelsea-nél sem futballozott rosszul, de már akkor is látszott rajta, hogy nagy szervező tehetsége van, s hogy valamikor edző válhat belőle.

Ami a válogatottat illeti pont születésnapján mutatkozott be az "A" válogatottban. Összesen 66-szor lépett pályára az "oranje" színeiben, s 17 gólt szerzett. (Sok forrás 16-ot említ). Részt vett az 1990-es VB-n, ahol mind a 4 mérkőzést végigjátszotta.

Ruud Gullit még abba sem hagyta pályafutását, amikor már a Chelsea edzője lett. Játékos-edzőként 1996-ban került a kékek élére. Bár nagy sikereket - egyet kivéve -  nem ért el, egy dologban ő indított el lavinát a Chelseanél. Ő kezdte meg a londoni, addig csak briteket foglalkoztató csapat átalakítását "nemzetközi csapattá", a sok külföldi leigazolásával. Gullit csábította Angliába Gianfranco Zolát, Viallit, Leboeuf-öt, Poyet-et, Babayarót, Desailly-t, de Goey-t, Ferrert, Flo-t. Ám csalódnia kellett, a sok sztár nem alkotott ütőképes csapatot. Igaz karrierje jól indult, 1997-ben az első külföldi edzőként megnyerte a FA-kupát. 1998-ra azonban elfogyott a lendület és a vele szembeni türelem, de a támadás is váratlan helyről érte: az általa leigazolt, Gianluca Vialli fúrta meg őt, s végül Ken Bates elnök miután menesztette, Viallit ültette a kispadra. Távozása után átült a "szarkák" kispadjára, ahol inkább költekezésével hívta fel magára a figyelmet. Összesen 33 millió fontot költött el, többek között Sherwood és Perry leigazolására. Egyetlen sikere az volt, hogy bejutottak a FA-kupa döntőjében, ahol aztán kikaptak a Manchester Unitedtől. Az 1999-ben az első 3 meccsen kikaptak, végül a holland beadta lemondását. Utána még dolgozott a holland U 19-es válogatottnál, majd 2004-ben hazájában a Feyenoordnál dolgozott, ahol 2005-ben Erwin Koeman váltotta. Jelenleg munka nélküli.

(www.chelseafc.hu)